A Scooter hálás visszatérő vendég a blog hasábjain (ezek voltak a korábbi posztjaink, ahol megemlítettük őket), több tucat posztot is szentelhetnénk nekik, ugyanis köztudottan rengeteg helyről merítenek, ezért méltán szerepel a frontember a fejlécünkben is. Flankerrel lassan fő célunkká tűzzük ki, hogy keressünk egy olyan ismert Scooter zenét, ami nem feldolgozás. A Maria sokáig tartotta magát, de végül ez a fal is ledőlt. A felfedezés Flankerr érdeme, köszönöm neki!
2003-ban volt hatalmas siker, Magyarországon listavezető is volt, de ezen kívül legfeljebb annyit lehet elmondani róla, hogy a Scooter jó szokásához híven nem is egy, hanem két helyről is gyűjtött inspirációt. A nyilvánvaló rész, tehát maga a refrén a szintén német Marc Acardipane és Dick Rules nevéhez fűződik. 1997-ben jelent meg az I Like it Loud, de Belgiumon kívül nem nagyon kavart vihart sehol, gyorsan elfelejtették.
A "My radio believe me I like it loud" (ami a Scooter-féle változatban Mariára cserélődött) pedig az 1985-ös L.L. Cool J szerzeményből, az I Can't Live Without My Radioból származik (ezzel indul):
Említésre méltó remix nem sok született ebből a zenéből, mivel annyira egyszerű és letisztult, mint a faék. A Club Robbers megpróbálkozott vele, de túl sokat ők sem tudtak rajta faragni.
A Cosmic Guys is erőlködött kicsit, de inkább ne tették volna.
Az Abandon All Ships géppuskás előadásával zárom a posztot, érdemes meghallgatni, mert nem mindennap hall az ember nyálas autotune-nal kevert metált: