A Hurts roppant felkapott lett az utóbbi másfél évben, főleg ahhoz képest, hogy egy egylemezes együttesről van szó. A Wonderful Life (aminek nincs köze a Black slágeréhez) eléggé sokat ment a rádióban, de az egész lemez gyakorlatilag szenzációs, biztosan tetszeni fog az elektropop rajongóinak. Idén még a Szigetre is kilátogattak, ráadásul már másodjára. Az élő közvetítésnek hála én és a fölöttem lévő két emelet az otthonából is kényelmesen végighallgathatta a koncertet (ami épp a Confide in Me-nél szakadt meg, köszönet érte!). Kijutni idén sajnos nem sikerült. (Legalábbis nekünk biztos, a szomszédok lehet, hogy kinn voltak, mert nem kopogtak le...) Egy szó mint száz, az utóbbi pár évben együttes nem kerített még így a hatalmába, és hátha lesz az olvasók között olyan, aki még nem ismerte őket. Mivel eredetit alkotnak, feldolgozni viszont nem szoktak, egyetlen zenéjüket tudom csak szerepeltetni a blogon, és ennek is megvan a története. Először jöjjön a Confide in Me a Hurts-től.
A fenti videó címéből már ki is derül rögtön, hogy Kylie Minogue az eredeti előadó 1994-ből, de először jöjjön a kis sztori, amit ígértem fenn. Amikor felvették a srácok az első és eddig egyetlen albumukat, nem érezték teljesnek. Többnyire nőkről szólnak a zenék, de kellett az albumra egy nő is. A Devotion című zenénél Kylie jutott az eszükbe, mivel már gyerekkoruk óta csodálták, és összeszedve minden bátorságukat megkérdezték, hogy nem énekelné-e el velük ezt a dalt. Kylie igent mondott. Tanulság? „Ha nem kéred, nem kapod...”
A Confide in Me feldolgozása pedig gyakorlatilag a fenti gesztus iránti köszönet. A szívesség ezután tovább eszkalálódott, ugyanis Kylie meg a Wonderful Life-ot dolgozta fel, de ez már egy másik poszt. Mindenesetre már tűkön ülve várom a Loco-motion Hurts-féle változatát.