Kinek mi a kedvenc Dr. Alban zenéje? Kedvenc fogorvosunk sok jó zenével örvendeztette meg a fiatalokat a 90-es években, viszont két biztos tippem van: a Sing Hallelujah! („SZEGED!”) és az It's My Life („itsz máj lájf csikizd a didit szet mí frí”). Én is imádom mindkettőt, sőt, emlékszem, hogy amikor az It's My Life új volt és ment a német VIVÁn, a kanapét izomból püfölve tomboltunk rá és ordítottuk a szöveget, már amit és ahogy értettünk belőle. (10 évesen még így tomboltunk.) Mégsem ezekről lesz most szó, hanem egy nem túl ismert zenéjét, a No Coke-ot emelném ki, ezért valószínűleg nem ez lesz a blog történetének legnépszerűbb posztja, ennek ellenére aki szereti a zenéjét, a 90-es éveket, a hip-hop reggae-t, az hallgassa meg, hátha tetszeni fog. A basszusa pedig mélynyomóval hajletépős erősen.
Az érdekes ebben számomra az, hogy nem is a Dr. Alban-féle változat tetszik a legjobban, hanem annak egy remixe, viszont még a kedvenc doktorunk is plagizált, igaz, az ő doktori címe valódi. A szöveg egyébként a drogok elleni harcra buzdít.
Először hallgassuk meg a No Coke-ot eredetiben:
Mielőtt az ihletadót megmutatnám, íme a zene már említett remixe a Rumble Rokkaz csapattól. Róluk sajnos az égvilágon semmi infót nem találtam azon kívül, hogy Dr. Alban hivatalosan állt össze velük a remix létrehozásának erejéig, de nem egy időben született az 1990-es eredeti zenével, hanem annál jóval újabb. Ha valaki bővebb infóval rendelkezik róluk, kérem dobja be a kommentek közé.
Ezúttal a dob basszusa membránremegtető.
Térjünk kicsit vissza 1990-be. Amikor a No Coke megjelent, kislemezen jelent meg, és készült hozzá néhány érdekes gyári feldolgozás is, például itt van a hosszított No Hasch-Hasch vagy a jamaikai beütésű Kom! remix. A lényeg változatlan maradt, nem sokban különböznek az eredetitől, ezért külön nem illesztem be őket ide.
Sokkal izgalmasabb ezeknél egy rajongói remix, nevezetesen: Danilow vs. Dr. Alban – No Coke:
Végezetül nem tennék hozzá túl sok megjegyzést, csak annyit, hogy figyeljünk oda az alábbi 1981-es dal basszusára és stílusára...
Sheila Hylton – The Bed's Too Big Without You:
A szálak viszont még ennél is messzebbre vezetnek, és bár a fenti hölgy nem lett túl ismert (nem volt túl sok zenéje a fentin kívül), Stingről bizonyára már sokan hallottunk. Sheila kicsit lassított a Police zenéjén, az eredeti változat tempóban kicsit közelebb áll Dr. Alban verziójához. Azt ugyan nem tudom, hogy tudatos volt-e a „lopás” Dr. Alban részéről, mert erről nem találtam megbízható információt, de a hasonlóság eléggé mellbevágó.
Végezetül pedig bevezetem a blog újítását, a szavazódobozt. Ha sikeres lesz, rendszeresítjük. A gondolatmagot mrs.starkey vetette el.