Átmegyünk kicsit B-oldalba ugyan, de azért maradunk profilon belül. Egy mókás videót hoztam mára, amely nagyon régi, még 2007-ben került fel a Youtube-ra. Hatalmas karriert futott be azóta, több, mint egymillióan röhögtek Rick Milleren. A Queen együttes Bohemian Rhapsody című dalát énekelve mutatja be a zeneipar 25 legidegesítőbb (én inkább azt mondanám, hogy legjellegzetesebb) hangját, mindezt egymaga. Zseniális az ürge, ez a videó tette a világon ismertté, bár nem mellesleg sikeres kanadai színész is egyben.

Akadnak persze néhányan az utánzott előadók közül, akik nem lesznek annyira ismertek az átlag magyar számára, de ettől még a videó bőven élvezhető lesz. A Rolling Stones, a Metallica vagy a Guns 'n Roses biztosan felismerhető lesz az olvasók többségének (sőt, ez utóbbi a kedvencem az összes közül). Némelyikük csak vicces, mások megdöbbentőek – elég lenne csak említenem az Andrea Bocelli előadását. A teljes lista a videó alatt olvasható. Jó szórakozást!

Bár a mai napról a véleményem a link mögött bújik meg, annak ugyanakkor semmi akadálya, hogy teljesen véletlenül egy szerelmes dalról szóljon ma a blog. A dal kiválasztásához ezúttal is mrs.starkey adta az ötletet, köszönöm neki!

A választott zene roppant népszerű, esélyem sincs bemutatni még a felét sem a feldolgozásoknak, viszont ezúttal azt sem tudom, hogy kitől ismerjük a leginkább – annyi nagy név fűződik hozzá. Úgyhogy csak szimplán elkezdem valahol, aztán majd kialakul.

A You Are My Sunshine első felvétele 1939 körülre tehető, de hogy ki a szerzője, arról már megoszlanak a vélemények (és éppen ezért én sem blogon eddig megszokott hagyományos utat járom a cikk során). Egyes információk szerint Jimmie Davis és Charles Mitchell, más források szerint Oliver Hood, ugyanakkor mivel roppantmód hasonlít egy régi ukrán népdalhoz, az az elgondolás is népszerű, hogy egyikük sem. Szerzőnek általában Jimmie Davist szokták megjelölni, viszont én személy szerint az ukrán gyökerekre voksolnék. Amondó vagyok, mindenki döntse el maga – először az ukrán népdalt vágom be ide, a címe: Ой, там на горі (Oj, tam na hori – Ott fenn a hegyen). Az előadó: Тріо Маренчі (Trio Marenych).

Az I Love Rock 'n Roll még akkor is ismert lenne a fiatalabb generáció előtt is, ha Britney Spears éppen nem követi el azt a merényletet az emberiség ellen, hogy feldolgozza. Joan Jett és a bandája, a The Blackhearts időtállót alkotott 1981-ban, ugyanolyan élet van benne ma is, mint akkoriban. A videoklipnek több (legalább kettő) érdekessége is van. Az egyik, hogy az elején egy másik Joan Jett dal, a Bad Reputation szól; a másik pedig, hogy eredetileg színesben vették fel, de végül Joan Jettnek nem tetszett a vörös bőrdzsekijének a színe, így utólag átkonvertálták fekete-fehérbe.

Eredetileg nem ezt a cikket szántam mára, de a szomorú sors közbeszólt – tegnap elhunyt Whitney Houston. A sikereiről mindenki tud, rengeteg díjat nyert, a botrányos élete sem ismeretlen, Bobby Brownról meg inkább nem fejteném ki a nézeteimet. Aki bővebbet szeretne tudni, az Index vagy a Lángoló Gitárok cikkét ajánlom olvasásra (az előbbi cikk folyamatosan frissül). A többi adat tekintetében a Wikipedia szócikkét vettem alapul.

Whitney I Will Always Love You című dala a szintén jól ismert Több mint testőr című film egyik betétdala, szép sikert hozott neki is és Kevin Costnernek is. Érdekesség, hogy eredetileg nem is ezt szánták a film betétdalának, hanem Jimmy Ruffin egyik szerzeményét, a What Becomes Of The Broken Hearted-et (itt meghallgatható). Végül azért nem emellett döntöttek, mert ezt a zenét már felhasználták nem sokkal korábban egy másik filmhez. Szerintem nem bánták meg a döntést, ugyanis a kislemezből 12 millió példányt adtak el, ezzel minden idők legnagyobb példányszámban eladott kislemeze lett. A toplisták éléről szerte a világon – talán nem is kellene említenem – hetekig kirobbanthatatlan volt.

A fentiekből már kiderülhetett, hogy Whitney leghíresebb dala feldolgozás, és eleve nem is gondolkoztak saját dalban. No de ne szaladjunk ennyire előre – idézzük fel először Whitney változatát 1992-ből.

Megígértem az előző hagyományos cikkben, hogy írok az Ace of Base Don't Turn Around slágerének a hátteréről is, ugyanis nem saját szerzeményről van szó ezúttal sem. Először beillesztem ide újra ezt a zenét, hogy ne feltétlen kelljen az előző posztra lapozgatni; sőt, egy jobb minőségű változatot is találtam.

A tegnapi cikkben Aranylab6 adott egy ajánlást, megnéztem, valami hatalmas, ráadásul témába is vág, úgyhogy kötelezőnek éreztem egy külön posztot kerekíteni neki. A csapat neve The Axis of Awesome, 2006-ban alakultak és nemzetiségüket tekintve ausztrálok. És teljesen hülyék.

A leghíresebb videójuk (amit a kedves kommentelőnk is belinkelt) gyakorlatilag arról szól, hogy az ismert populáris zenék mennyire egy alapra épülnek. Tessék elindítani és élvezni a videót, közben röhögni ér.

Biztosra veszem, hogy most mindenki arra gondol, hogy én is azért írok az Alejandróról, hogy párhuzamot vonjak Lady Gaga slágere és az egyértelmű Ace of Base hangzás között. Részben igazatok is van, mert tényleg megdöbbentő a hasonlóság, de azt azért érdemes tudni, hogy konkrét hangminta kölcsönvétel nem történt a svéd csapattól – na meg egyébként is leírták ezt már mások. Viszont egy-két videó a linkelt oldalakról van, úgyhogy én is csórtam ezúttal ezt-azt, bocsánat és köszönöm.

Először is jöjjön Ale-Alejandro. Vagy Fernando. Esetleg Roberto.

(Ja igen... A fenti kép Lady Gagáról kattintásra poszterméretű lesz.)