Ismét egy olyan zenéről lesz szó, amihez csak roppant nehezen lehet hozzányúlni, annyira tökéletes az eredeti. Éppen ezért, és mert az eredeti változat talán a legismertebb, megint a fordított módszerrel fogok haladni a cikk során.

Kezdjük tehát 1989-ben. Egy one-hit wonder a cikk tárgya, legalábbis valószínűleg kevesen tudnának csak másik Chris Isaak (k-val, nem c-vel) dalt említeni. Chris jellegzetes hangja lehengerlő, és még erre is rátesz a szintén emlékezetes videoklip is egy lapáttal. A dal különleges érzéseket kelt bennem, egész nap elhallgatnám, csupán néhány társát tudnám említeni ebből a korszakból, a legközelebb talán Black – Wonderful Life-ját érzem hozzá. A videót Hawaii-n forgatták és a toplessben kérkedő, kékeszöld szemű Helena Christensen legalább annyira beleégett a férfiak agyába, mint Chris bánatos tekintete és fehér atlétája (na meg persze kockahasa) a nőkébe. Igaz, a klipben nem látszik, hogy Helenának kékeszöld a szeme, de ezt most higgyétek el nekem.

Az egyik legismertebb feldolgozás a finn love metal (igen, ezt a stílust találták ki magukra) zenekaré, a HIMé. Én inkább műanyag rocknak érzem, bár egész hallgatható. Sőt, a videoklipet sem értem, ugyanis akármilyen feldolgozásról is legyen szó, a szerelem tárgyának a klipben látható nőt (ebben a szituációban) kissé méltatlannak tartom. A cenzúrázatlan változatot raktam be ide; vigyázat, a nő is nagyrészt műanyag és egész sokat mutat.

Régebben nagyon népszerű voltak a Gregorian feldolgozáslemezei, a Wicked Game-et is feldolgozták kántálós stílusban, és mivel egyáltalán nem rossz, mindenképp érdemesnek tartom megemlíteni. Érdemes kivárni, a közepén indul be igazán, a hangszerelés ott kezdi el igazán hallatni magát. A videó alatt egész pofás fantasy slideshow megy.

Sok-sok változatot felsorolhatnék még. Készült belőle tüccös változat a Novaspace-től (nem vagyok benne biztos, hogy melyik az, mert konkrétan nem találtam meg, csak egy alkonyatos videó alatt szól, ha jól sejtem), lenyomta elég jól az R.E.M. is élőben, és még sorolhatnám. Mielőtt áttérnénk hazánk előadóira, még egy mashupot bevágnék ide: Chris Isaak vs. Adele – Rolling in a Deep Wicked Game. A két zenét Pheugoo keverte össze.

Baricz Gergő a tavalyi X-Faktorban ezzel a dallal győzte meg a zsűrit, hogy helye van a következő fordulóban is. Bár egész jól elpengette, ha még artikulált is volna és nem csak végig egy összefolyt értelmezhetetlen dünnyögés lett volna az egész, még majdnem tetszene is.

A végére egy igazi gyöngyszemet hagytam, amelyet ezúttal is mrs.starkey-nak köszönhetek. Nem egy az egyben feldolgozás, de eléggé erősen kötődik az eredeti változathoz. Nem is fűzök hozzá többet, a videó magáért beszél helyettem is: Zuboly – Másfélmillió tépés Magyarországon.

A fenti dalban egy igen ritkán használt hangszer, a cicélő is tiszteletét teszi. Aki szeretne megtanulni rajta játszani, itt talál oktatóvideót a videóban is szereplő egyik zenésztől, Félixtől.